Az emberi jogok globális válságára figyelmeztet az Amnesty International
a kialakult válságot a „Trump-hatás” mélyítheti
BUMM-HÍR
"Az emberi jogok globális válságára figyelmeztet az Amnesty International; a kialakult válságot a „Trump-hatás” mélyítheti" – ezzel a címmel tette közzé az Amnesty International éves jelentését az emberi jogok védelmét felvállaló szervezet magyarországi fiókja, az Amnesty International Magyarország.
Az Amnesty.hu így foglalta össze a jelentést:
- A jelentés a tekintélyelvűség világszintű terjedésére és a kritikus hangok elnyomására mutat rá.
- A Trump elnök beiktatását követő 100 nap felgyorsította az emberi jogok helyzetének már 2024-ben is tapasztalt leromlását.
- Az egyenlőtlenség, a klímaválság ellen folytatott küzdelem és a technológia okozta emberi jogi kihívások terén elszenvedett kudarcok súlyosan érintik a jövő generációit.
- Az autoriter gyakorlatok és a nemzetközi jogrendszer szétesése nem megállíthatatlan: az emberek ellenállnak és ellen is fognak állni a jogaikat ért támadásokkal szemben, a kormányoknak pedig lehetőségük van és kötelesek cselekedni a nemzetközi igazságosság érdekében.
Az elmúlt évtizedek fáradságos küzdelmével felépített nemzetközi szabályrendszer törékenyebbnek látszik, mint valaha. Ebben a közegben lépett ismét a nemzetközi porondra Trump elnök, akinek az emberi jogok ellen folytatott, nyíltan vállalt küzdelme csak rontott a helyzeten.
Trump megválasztása felerősítette a világ vezetőinek támadásait az egyetemes igazságosság ellen, felgyorsítva az emberiség zuhanását egy olyan új korszakba, amit a tekintélyelvűség és a nagyvállalati kapzsiság ural. Az Amnesty International Az emberi jogok helyzete a világban című jelentésében 150 ország vizsgálatával mutat rá az uralkodó pusztító trendekre és a nemzetközi intézményrendszerre helyezkedő nyomásra.
„Évről évre felhívtuk a figyelmet az emberi jogok visszaszorulásának a veszélyeire. Az elmúlt 12 hónap eseményei azonban – köztük a gázai palesztinok ellen elkövetett, élő adásban közvetített népirtás – megmutatták, milyen pokollá válhat a világ sokak számára, ha a legerősebb államok elvetik a nemzetközi jogot és semmibe veszik a multilaterális intézményeket. A világszerte a kiváltságosok érdekeit védő önkényuralmi törvények és gyakorlatok örvényében a kormányoknak és a civil társadalomnak sürgősen vissza kell vezetnie az emberiséget egy biztonságosabb talajra” – jelentette ki Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
A jelentés dokumentálja a kritikus hangok elhallgattatását, a fegyveres konfliktusok katasztrofális pusztításait, a klímaválság kezelésében tett elégtelen lépéseket és a bevándorlók, menekültek, nők, gyermekek és az LMBTI-közösség jogait csorbító döntéseket. Globális összefogás szükséges ahhoz, hogy ezek a tendenciák ne súlyosbodjanak 2025-ben.
„A Trump elnök beiktatását követő 100 napban bebizonyosodott az elnök teljes közömbössége az emberi jogok iránt. Trump olyan létfontosságú amerikai és nemzetközi intézményeket, kezdeményezéseket vett célba, amelyek egy biztonságosabb és igazságosabb világ megteremtését segítették elő. A más államokkal való együttműködés, a menekültügy, a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli és a nemek közötti egyenlőség, a globális egészségügy vagy az klímavédelem alapvető elvei ellen indított átfogó támadása súlyosbítja az ezen elvek és intézmények által már elszenvedett jelentős károkat, és felbátorítja a többi, emberi jogokat támadó vezetőt és mozgalmat, hogy csatlakozzanak pusztító tevékenységéhez” – tette hozzá Agnès Callamard.
„Az egyértelműség kedvéért: a probléma jóval komplexebb Donald Trump újbóli hatalomra kerülésénél. Évek óta tanúi vagyunk a tekintélyelvű gyakorlatok a világ államai közötti alattomos elterjedésének, a választott vezetők és vezetőjelöltek pedig készséges motorjai a pusztításnak. Miközben a zűrzavar és a kegyetlenség új korszakába rántanak minket, a szabadság és egyenlőség elszánt híveinek fel kell vértezniük magukat, hogy szembeszálljanak a nemzetközi jog és az emberi jogok elleni egyre szélsőségesebb támadásokkal.”
Az emberi jogokat ért globális támadások középpontjában a tekintélyelvűség terjedése áll, amely helyt adott a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés tiltakozás alapvető szabadságainak az elnyomására. Sok helyen a kormányok egyetlen célja saját hatalmuk megszilárdítása és az elszámoltathatóság elkerülése volt. Számos médiaszolgáltatást, civil szervezetet és politikai pártot tiltottak be az ellenvélemény elhallgattatása céljából. Koholt vádak alapján, terroristaként vagy szélsőségesként megbélyegezve ítéltek börtönbüntetésre kormánykritikusokat, klímaaktivistákat és az emberi jogok védelmezőit. Az üzenet egyértelmű: a 2020-as években a kormányzati narratívával szemben másként gondolkodni bűn.
A bangladesi hatóságok olyan tűzparancsot adtak ki, amelynek értelmében bárkit lelőhettek a diáktüntetéseken. A parancs hatására közel ezer ember vesztette életét. Mozambikban 277 halálos áldozata volt a tüntetők ellen brutális fellépésnek. Ezek az esetek megmutatták, hogy a hatalmon lévők hajlandók a rendfenntartó szerveket – amelyek valódi funkciója a közbiztonság fenntartása és a békés együttélés kereteinek biztosítása lenne – arra bevetni, hogy kegyetlenül lépjenek fel a civil tiltakozócsoportok ellen.
Törökország általános gyülekezési tilalmat vezetett be. Dél-Koreában azonban a nép akarata győzött: hatalmas felháborodást váltott ki, hogy Yoon Suk Yeol elnök statáriumot vezetett be, és felfüggesztett bizonyos emberi jogokat. A tiltakozó tömegek ezt nem hagyták annyiban, és kiharcolták az elnök elmozdítását és a statárium eltörlését.
A fegyveres konfliktusokban a múlt kudarcai ismétlődnek újra
Milliók életét tették tönkre a fegyveres harcokban résztvevő állami hadseregek és egyéb fegyveres csoportok, akik a nemzetközi humanitárius jogoknak hátat fordítva háborús bűnöket és más kegyetlenségeket követtek el, miközben a békére törekvés helyett mélyítették a konfliktusokat.
Az Amnesty International Izrael gázai népirtását, illetve az apartheid rendszert és Ciszjordánia jogellenes megszállását dokumentálta. Oroszország ukrajnai támadásai több halálos áldozatot követeltek 2024-ben, mint az előző évben; a támadásai célpontja továbbra is gyakorta volt a civil infrastruktúra, foglyai pedig gyakran kínzás és erőszakos eltüntetés áldozatai lettek.
A szudáni Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) tagjai nők és lányok ellen tömegesen követtek el szexuális erőszakot, amely háborús bűnnek és emberiesség ellen elkövetett bűncselekménynek is minősülhet. Szudán jelenleg a világ egyik legnagyobb humanitárius krízisével küzd, ugyanis a két éve tartó polgárháború miatt a belső menekültek száma 11 millióra duzzadt. A világ mégis közönyösen figyeli a fejleményeket, leszámítva azokat, akik cinikus módon ki akarják használni a lehetőséget a darfuri fegyverembargó megtörésére.
A rohingyák továbbra is faji alapú támadások áldozatai Mianmarban, amelyek következtében rengetegen kényszerültek elhagyni hazájukat, Rakhine államot. A Trump vezette kormányzat időközben berekesztette a külföldi segélyek nagy részét, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Több kórházat is be kellett zárni a szomszédos Thaiföldön, aláásva olyan programokat, amelyek a konfliktus elől menekülők túlélését segíthették volna. Az emberi jogok védelmezői a támadások nyílt célpontjai lettek és deportálás fenyegeti őket. A külföldre irányuló segélyek felfüggesztése a szíriai menekülttáborokban tartózkodó, családjaiktól kényszerrel elválasztott gyermekeket védelmező programokat és egészségügyi szolgáltatásokat is érintette. A hirtelen befagyasztott segélyezés életmentő programokat állított le Jemenben – például amiket az alultápláltság felszámolására indítottak –, amelyek leginkább a gyermekeket, valamint a terhes és szoptató nőket veszélyeztetik. A nemi alapú erőszak áldozataivá vált nők a segélyek nélkül nem tudnak biztonságosan eljutni menedékhelyekre, és a kolerától és egyéb súlyos betegségektől szenvedő gyermekek számára sem biztosított a megfelelő ellátás.
„Az Amnesty International már régóta figyelmeztetett arra a kettős mércére, amely aláássa a szabályokon alapuló rendet. Az emberi jogok helyzetének a romlása mostanra ritkán látott szenvedésbe taszította az embereket Gázától a Kongói Demokratikus Köztársaságig. A káosznak megágyazott, hogy a nemzetközi közösség nem állt ki a joguralom eszméjéért, és most vállalniuk kell ezért a felelősséget” – mondta Agnès Callamard.
A vezetők döntéseikkel a jövő nemzedékeit hagyják cserben
A jelentés bizonyítékul szolgál arra, hogy a világ kollektív kudarcot vallott a klímaválság kezelésében, az egyre mélyülő egyenlőtlenségek visszafordításában és a vállalatok egyre növekvő hatalmának visszaszorításában. A kudarcok legfőbb elszenvedői a jövő nemzedékei lesznek.
A COP29 konferencia katasztrofálisan sikerült, ugyanis a fosszilis tüzelőanyagok lobbistái rekordszámban jelentek meg, és megakadályozták a fosszilis tüzelőanyagok méltányos módon történő kivezetése felé való érdemi előrelépést. A leggazdagabb országok nevetséges éghajlatfinanszírozási megállapodások elfogadására kényszerítették az alacsony jövedelmű országokat. Trump elnök párizsi éghajlatvédelmi egyezményből való kilépése felelőtlen döntés volt, és „fúrj, baby, fúrj” mottójával csak súlyosbította ezeket a kudarcokat, másokat is felbátorítva példája követésére.
„2024 volt az eddigi legmelegebb év, és az első, amely meghaladta az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5°C-ot. A globális felmelegedés már most óriási emberi áldozatokkal jár, ezt világossá tették a Dél-Ázsiában és Európában tomboló áradások, a Dél-Afrikában pusztító aszályok, az Amazonas esőerdeiben tomboló tüzek és az USA-ban súlyos károkat okozó hurrikánok. A századra előre jelzett 3°C-os emelkedés miatt a gazdagabb nemzetek tudják, hogy nem védettek az egyre szélsőségesebb természeti katasztrófák ellen – amint azt a közelmúltbeli kaliforniai erdőtüzek is megmutatták. De vajon fognak cselekedni?” – mondta Agnès Callamard.
A széles körű infláció, a rossz vállalati szabályozások, az elterjedt adóvisszaélések és a növekvő államadósságok ahhoz vezettek, hogy 2024-ben a mélyszegénység és az államokon belüli és államok közötti egyenlőtlenségek tovább romlottak. Számos kormány és politikai mozgalom mégis rasszista és idegengyűlölő retorikát használva a menekülteket a bűnözés és a gazdasági stagnálás bűnbakjaivá tették meg. Ahogy a milliárdosok száma és vagyona egyre nőtt, a Világbank a globális szegénység csökkentése elleni küzdelem „elveszett évtizedére” figyelmeztetett.
A nemek közötti egyenlőség és a nemi identitás elleni egyre súlyosbodó támadások közepette a nők, a lányok és az LMBTI emberek jövője egyre kilátástalanabb. A tálibok drasztikus korlátozásokkal de-facto betiltották a nők nyilvános életét. Az iráni hatóságok fokozták a kötelező fátyolviseléssel szembeszegülő nők és lányok elleni brutális fellépést. Mexikóban és Kolumbiában eltűnt szeretteiket kereső női csoportok fenyegetések és támadások áldozatai lettek.
Malawi, Mali és Uganda lépéseket tett az azonos nemű felnőttek közötti, egyetértésen alapuló kapcsolatok büntethetővé tétele vagy a tilalom fenntartása érdekében. Georgia és Bulgária Oroszország mintájára fellépett az állítólagos „LMBTI-propaganda” ellen. A Trump-kormányzat a nemek közötti egyenlőség leépítésével foglalatoskodik: felszámolja a diszkrimináció leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, könyörtelenül támadja a transznemű emberek jogait, és megszünteti az egészségügyi, oktatási és egyéb, a nőket és lányokat világszerte támogató programok finanszírozását.
A hatóságok nem szabályozzák megfelelően az új technológiákat, visszaélnek a megfigyelési eszközökkel, és a mesterséges intelligencia felelőtlen használatával tovább mélyítik a diszkriminációt és az egyenlőtlenségeket. Magatartásukkal a jelen és a jövő generációit egyaránt károsítják.
A technológiai cégek már régóta elősegítik a diszkriminatív és önkényuralmi gyakorlatok elterjedését, de Trump elnök tovább súlyosbította ezt a tendenciát. Arra bíztatja a közösségi médiavállalatokat, hogy vegyenek vissza a felhasználók védelmét célzó szabályozásokból, és olyan üzleti modellt építsenek, amely lehetővé teszi a gyűlöletkeltő és erőszakos tartalmak terjedését. A „fake news” ellen hirdetett hadjáratával elérte, hogy a Meta megszüntesse a harmadik fél által végzett tényellenőrzést. A Trump-kormányzat és a tech-milliárdosok közötti szövetség egy olyan világ eljövetelét vetíti előre, ahol a féktelen korrupció, a dezinformáció, a büntetlenség és a nagyvállalatok erőteljes állami befolyása uralkodik.
„Tekintve, hogy előkelő helyen ültek a tech-milliárdosok a beiktatásán, hogy a világ leggazdagabb emberének példátlan hozzáférést biztosít az amerikai kormányzati apparátushoz, úgy tűnik, hogy Trump elnök hagyni fogja, hogy az önérdekeket hajszoló vállalatok ámokfutásba kezdjenek, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat és a jogállamiságot” – mondta Agnès Callamard.
Erőfeszítések a nemzetközi igazságosság fenntartására
A vezető hatalmak növekvő ellenállása ellenére – amely a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészének Trump-kormányzat általi szégyenteljes szankcionálásában csúcsosodott ki – a nemzetközi bíróságok és a többoldalú nemzetközi testületek továbbra is a legmagasabb szinteken szorgalmazták az elszámoltathatóságot, a globális dél kormányai pedig számos fontos kezdeményezés élére álltak.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki magas rangú állami tisztviselők és fegyveres csoportok vezetői ellen Izraelben, Gázában, Líbiában, Mianmarban és Oroszországban. Az ENSZ fontos lépést tett az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló, életbevágóan fontos szerződés megtárgyalása felé. A Fülöp-szigetek követte a példát, amikor múlt hónapban letartóztatta Rodrigo Duterte volt elnököt az ICC elfogatóparancsa alapján, emberölés emberiesség elleni bűncselekménye miatt.
A népirtásról szóló egyezmény alapján a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) három ideiglenes intézkedést rendelt el. Tanácsadói véleményében kijelentette, hogy Izrael jogellenesen tartja megszállás alatt a palesztin területeket, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Az ENSZ Közgyűlése is elfogadott egy határozatot, amelyben felszólította Izraelt, hogy vessen véget a megszállásnak. 2025 januárjában a globális dél nyolc állama megalakította a Hágai Csoportot, amelynek kiemelt célja, hogy megakadályozza az Izraelbe irányuló fegyverkereskedelmet és felelősségre vonják a nemzetközi jog megsértéséért.
„Dicséretes, hogy egyes nemzetek (például Dél-Afrika) és a nemzetközi bíróságok a kialakult ellenséges környezet ellenére erőfeszítéseket tettek, hogy visszavágjanak a nemzetközi jog aláásására törekvő államoknak. Azzal, hogy nem törődnek bele a büntetlenségbe, ezek az országok és testületek követendő példát mutatnak az egész világ számára. Az elmúlt hónapokban az ICC ellen elkövetett egyre több támadás azt sugallja, hogy ez a 2025-ös év egyik kiemelt témájává fog válni. A kormányoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy támogassák a nemzetközi igazságszolgáltatást, felelősségre vonják az elkövetőket, és megvédjék az ICC-t és az ICC munkatársait a szankcióktól” – mondta Agnès Callamard.
„A félelmetes kihívások ellenére az emberi jogok lerombolása korántsem elkerülhetetlen. A történelem bővelkedik olyan példákban, amikor bátor emberek felülkerekedtek az önkényuralmon. 2024-ben több ország népe is nemet mondott a szavazófülkében az emberi jogokat elutasító vezetőkre, miközben világszerte milliók emelték fel hangjukat az igazságtalanságok ellen. Nem számít, ki akadályoz minket, továbbra is ellen kell állnunk – és ellen is fogunk állni – azoknak az arcátlan hatalmi és profitorientált rezsimeknek, amelyek arra törekszenek, hogy megfosszák az embereket emberi jogaiktól. Hatalmas és elszánt mozgalmunk mindig hinni fog abban, hogy a bolygónkon élő minden embert eredendően megillet a méltóság és az alapvető jogaik tisztelete” – mondta Agnès Callamard.
"Az emberi jogok helyzete a világban 2024-ben" című jelentés ide kattintva érhető el.
(bumm/amnesty.hu)
A cikkben szereplő képek forrása: Amnesty International/Facebook
Nyitókép forrása: Facebook
